Ünnepi rohanás

Tegnap volt a 3. advent. Az adventi időszak felén túl vagyunk. Általában ilyenkor jön elő, mennyi mindent kell/kellene még csinálni karácsonyig. Ehhez hoztam egy kis segítséget.

Először is vegyünk egy mély levegőt és nagyon lassan fújjuk ki. Ezt ismételjük meg még kétszer.

Ha kell, rázzuk meg magunkat, úgy, mintha valamit, szeretnénk lerázni magunkról. (Most épp a stresszt.)

Vegyünk elő egy tollat és papírt, s írjuk össze:

Mi az a 10 dolog, ami számomra fontos és elengedhetetlen, hogy olyan karácsonyom legyen, amilyet szeretnék?

Szépen sorban egymás alá írjuk össze.

Kész vagy? Szuper!
Akkor most húzz ki belőle kettőt!
(Miért kettőt? A 80:20-as szabály miatt. Ha szeretnéd erről írok máskor bővebben.)

Most nézd meg a maradék nyolcat.
Minden egyes tételnél gondold végig. Ha kell bontsd részelemekre, s nézd meg mikor, s mit kell tenned, hogy ez kivitelezhető legyen.
Pl: ha halászlé nélkül nincs karácsony: Mikor, hol szerzed be a halat? Fel kell iratkozni rá, rendelni kell, vagy biztos, hogy lesz a boltban? Mikor tudsz érte elmenni? Munka előtt, után? Ha kocsival mész, hol tudsz parkolni? Vedd számításba, hogy ilyenkor jóval többen vannak az utakon, inkább parkolj messzebb, minthogy menj 3 felesleges kört, míg helyet vadászol.
Ellenőrizd már most, hogy minden fűszer megvan-e, vagy kell még vmit venni. Ha kell írd fel a bevásárlólistára.
Mikor állsz neki a a halászlének? Hány óra szükséges hozzá? Adj hozzá, plusz egy órát, a biztonság kedvéért.

Tehát minden tételt gondolj végig részletesen, írd fel a naptáradba, hogy mit, mikor kell megtenni.

Ha ezek után azt látod, hogy tele lett a naptár, s nem fog beleférni az idődbe, akkor gondold végig, mi az, amit tudsz delegálni. Mit tud helyetted megcsinálni a férjed, anyud, gyereked, barátnőd, szomszéd, vagy bárki, aki szóba jöhet.
Ha még ezek után is soknak érzed, nézd meg, hogy mi az amit el tudsz engedni ezekből a tételekből, s mégis úgy fogod érezni, hogy szép az ünnep, s olyan, amire vágytál.

Számomra minden karácsony más és más. Az elmúlt években nem volt két egyforma, sem felkészülésben, sem kivitelezésben, mégis mindegyik szép volt. Az én jelmondatom: a jelen helyzetből hozzuk ki a legtöbbet. Folyamatosan mérlegelek, s ha kell elengedek dolgokat. Ez azt is jelenti számomra, hogy nem búslakodom, ha valami elmarad, s nem mérem össze a tavalyi, vagy két évvel ezelőttihez.

Ne feledjük, a karácsony nem feladat, hanem ünnep, s készüljünk rá úgy, ahogy nekünk tetszik, s amennyi lehetőségünk és kedvünk van rá.