Párkapcsolat – Kommunikáció 5.

Mik azok a dolgok, amiket rendszeresen elrontunk kommunikáció közben?

Három legjellemzőbb –  2. Közbeszólás

Egy autós példához hasonlítanám a kommunikációt. Ha az autóval szeretnénk A pontból B pontba eljutni (ugyanígy a kommunikációnál egy információt szeretnénk A pontból B pontba eljuttatni), akkor az autót elindítjuk ezáltal a helyzetét megváltoztatjuk, majd megállítjuk. Mi történik az autóval, ha külső hatásra megállítjuk? (Azaz ha visszatérünk a kommunikációhoz ha közbevág a velünk együtt kommunikáló személy?) Ha külső hatásra megállítjuk, lefullad az autó (és nagy eséllyel összetörik, vagy legalábbis megrongálódik). Tehát ha belegondolunk a közbeszólás az, amikor megyünk-megyünk az autóval, majd hoppá elénk került egy pad, neki megyünk, elütjük, lefullad az autó és megtörik az eleje. Nézzük meg ugyanezt kommunikációra: mondjuk – mondjuk a történetet, és egyszer csak közbevág egy kérdést. Jobb esetben a történetbe kérdez bele, vagy fűz hozzá. Rosszabb esetben teljesen irreleváns dolgokat mond, vagy kérdez és hirtelen azt se tudjuk “mi van?”, “miért?” és “hogyan?” és egyáltalán hol tartok a történetben.


Milyen érzéseket generálhat a közlőben, ha közbevágunk?
Pl: Dühöt, amiért nem tudta végigmondani a gondolatát. Ezáltal frusztrálódik, idegeskedik.
Mivel ez nagyon rövid idő alatt történik sokszor nem gondolunk bele, hogy tulajdonképpen milyen érzést is generál bennünk, ugyanakkor, ha ezt sorozatban megteszi, akkor csak azt érezzük, hogy idegesek vagyunk, látszólag minden ok nélkül.
Mindeközben a másik fél ezt nem érzékeli és ha ő folyamatosan közbeszól, közbekérdez, közbevág akár odaillő, akár nem odaillő dolgokat akkor egyre nagyobb a feszültség a beszélőben és a másik fél pedig nem érti, hogy a beszélőnek most mi baja van. (Ezt pedig még meg tudják koronázni azzal a kérdéssel: Most miért vagy ideges?)


No mit tudunk tenni ez ellen?
Ha ő szól mindig közbe, akkor finoman, nyugodtan jelezzük, próbáljunk türelmesek lenni: “Engem nagyon zavar a közbevetett kérdések. Megtennéd, hogy meghallgatsz? Utána kérdezhetsz vagy mondhatod, de ez így most nekem nem komfortos.”
Ha te szólsz mindig közbe, akkor kérj bocsánatot, igyekezz és gyakorolj: “Ne haragudj, bocsánat. Igen van egy ilyen tulajdonságom, nem akarok az agyadra menni, próbálkozom és igyekszem abbahagyni.”
Ez egyébként megint vissza vezet oda, hogy egy párkapcsolatban fontos őszintének lenni és fontos hogy a kritikákat próbáljuk meg úgy megfogalmazni hogy ez a másiknak ne legyen bántó, illetve ha a párom megfogalmazza felém a kritikát akkor azon ne sértődjek meg. Ez pedig mind a két részről, tehát hogy “ne legyek bántó” és “ne sértődjek meg” ez nehéz, ugyanis itt lehetne piros gombok, amiket akarva vagy akaratlanul, de meg tudunk nyomni a másiknál.