Gondolom számodra is ismerős a következő mondatrész: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy.…” az ilyen mesékben általában egymásra találnak a szerelmesek, melyben mindig házasság és hetedhét országra szóló lakodalom is szerepet kap; a történet vége, a szintén ismerős „és boldogan éltek, míg meg nem haltak.” mondattal fejeződik be. 

A filmek és a mesék is azt sugallják miután megtaláltuk azt, akit kerestünk, s valamilyen formában elköteleződtünk egymás mellett, onnantól kezdve elkezdődik a boldog élet. A valóságban ez nem teljesen így van. A boldogság nem csupán úgy lesz, s nem ajándékba kapjuk, hanem azt mi magunk teremtjük meg, és tartjuk fenn.

Ezek a filmek, mesék azt is sugallják, hogy csak így és csak ezáltal lehetünk boldogok, ugyanakkor ez nem így van. Boldogok nem attól leszünk, hogy párkapcsolatban élünk, vagy gyermeket vállalunk. Boldogok attól leszünk, ha önmagunkkal szemben ön-azonosan éljük az életünket. Ez az ön-azonosság azt jelenti, ha úgy érezzük, akkor egyedül, ha úgy, akkor párral, ha úgy, akkor gyermekkel, ha úgy akkor gyermektelenül éljük az életünket. S míg ön-azonosak vagyunk, addig egyik sem rosszabb a másiknál.  Ugyanakkor míg önmagunkkal nem vagyunk boldogok, addig senkivel sem leszünk boldogok.

Ezért a mai önismereti feladat, az lesz, hogy tedd fel magadnak a kérdést: “Egyedül mitől vagyok boldog?”