Mi az a két terület, ami akár tudatosan, vagy tudattalanul, de mindenki életében ott van, és fontos ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog életet éljünk?

Az egyik ilyen terület, a személyiségünk fejlődése, mely hozzájárul, ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önmagunkkal és a környezetünkkel teljes összhangban tudjuk élni az életünket. Itt most nem a “fogadd el önmagad olyannak amilyen vagy” mondatra gondolok. Mert ha valamit elfogadsz, azzal a fejlődést állítod meg.

A másik nagy terület: hozzátéve a “világ” működéséhez, hogy hivatásunkkal foglalkozzunk, hivatásunkban legyünk.

Világot írtam, mert igen, van akinek világszintű hivatása van (pl. olyan felfedezést tesz), és van akinek nem. Ugyanakkor egyik sem rosszabb a másiknál. A hivatást egy méhkashoz, vagy hangyakolóniához tudnám hasonlítani, ahol azt a feladatot látod el, amire születtél, ugyanakkor a munkád nélkül a kas, vagy boly élete nehezen, döcögősen, vagy lehet egyáltalán nem működne.

A következő két poszt erről a kettőről szól, csak terjedelme miatt kettészedtem.